Harka község

Adatok

Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye: Győr-Moson-Sopron megye
Kistérség: Sopron–Fertődi kistérség
Lakosság: 1513 fő
Terület: 10.99 km²
Népsűrűség: 137,67 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 99

Fekvése

Árpád-kori templom Árpád-kori templom A Harkai csúcs 1787-ben épült Evangélikus templom, melynek barokk orgonája 1819-ből, tornya pedig 1886-ból származik

Magyarország észak-nyugati részén, az Alpokalján, Soprontól 5 km-re délre, közvetlenül az osztrák határ mellett helyezkedik el.

Tengerszint feletti magassága 204 m. Sopron felől közelítve a faluba, a Harkai csúcs (régi nevén Kogelberg) képe tárul elénk. A 276 m magas domb kőzete gneisz, természetvédelmi terület. Védett növénye a szártalan bábakalács.

Nevének eredete

A falu neve "Villa harka" formában fordul elő először. A történelem tréfája, hogy a „horka” magyar méltóságnév egy olyan falura szállt, amelyik a történelem során elnémetesedett.

Története

A falu nevének első írásos említése egy Székesfehérváron 1245 májusában kelt oklevélen található. Harka környéke már a rómaiak korában lakott terület volt
A 18. század végén Harka a környék egyik leggazdagabb településének számított.
1947-ben Rajk László belügyminiszter, akkor Harka község képviselőjelöltje, a félrevezetett harkai magyar telepesek követelésére a falu nevét Magyarfalvára változtatta, és önkényesen rendelte el a honfoglaláskori magyar Harka falunév eltörlését, és a sebtében kitalált Magyarfalva falunév bevezetését. 1947. szeptember 28-án az átkeresztelési ünnepségen részt vett Rajk László is, ő volt a nap szónoka.
Egy helyi népszavazás után, majd 43 év múlva, 1990. április 1-jén a falu újra visszakapta az ősi, Harka nevet.

Látnivalók

Római katolikus templom (Szent Péter és Pál)

Következő községek

További községek